Astanga jóga-Bevezetés

A jóga egy sok ezer éves lelki, szellemi és testi gyakorlat, amelynek segítségével egyensúlyba hozhatjuk energiáinkat és életünket, kiteljesíthetjük képességeinket és megtanulhatunk boldog és szabad életet élni. Az idők során sok iskolája alakult ki, amelyek egymástól látszatra nagymértékben különböznek, de a célja mindnek ugyanaz, csak eszközeik és megközelítésük eltérő. Nyugaton leginkább a hatha jóga vált ismertté, amelynek jellegzetessége, hogy fizikai gyakorlatokat (ászana) és légzőgyakorlatokat (pránajáma) is tartalmaz.

A jóga ősi szanszkrit szó, amelynek sok jelentést tulajdonítanak. Az egyik elterjedt etimológia szerint a szó rokon az angol yoke szóval, amelynek jelentése "igába hajtani, leigázni". Ez arra utal, hogy a jóga gyakorlója képessé válik szétszórt energiáinak összegyűjtésére, érzékeinek és elméjének uralására, figyelmének teljes összpontosítására. A szó másik gyakran idézett jelentése "egyesülés". Ez jelentheti az egymástól elszakadt test, lélek és elme újraegyesülését, a külső - objektív - és belső - általunk észlelt, szubjektív - világ összhangba kerülését, vagy akár az istennel való misztikus egyesülést is.

Bár a jóga erősen kötődik a hinduizmushoz és a régi szövegek gyakran említik istent (Átman, Isvara) is, ez nem jelenti azt, hogy hindu, vagy akár általában vallásos jellegű gyakorlatról volna szó. A jógát bárki gyakorolhatja, legyen keresztény vagy éppen ateista, és a szorgalmas gyakorlás mindenki számára gyümölcsöket hajt.

A jóga egyfelől tehát egy lelki-szellemi állapot, amely felé a gyakorló törekszik, másfelől pedig maga a gyakorlás, az út, amelyen gyakorlója nap mint nap halad. Fontos tudatosítani, hogy a jóga elsősorban gyakorlati, tapasztalati módszer, nem filozófia vagy elmélet.

A jóga módszere és célja

Talán ellentmondásnak látszik az iménti megjegyzéssel, de a helyes gyakorláshoz szükséges a jóga alapfogalmainak és gondolati rendszerének legalább alapfokú ismerete.

A jóga egyik kulcsfogalma a dukkha. Ezt sokszor szenvedésnek fordítják, de ennél többet is jelent: általában olyan állapotot, amelyben nem tehetjük szabadon, amit szeretnénk, amelyben korlátokkal vagyunk körülvéve, amelyben determinálva vagyunk, nincs szabad akaratunk. A szenvedés ennek a valószínűleg mindenki számára jól ismert állapotnak a manifesztációja csupán. A jóga célja a szenvedéstől való teljes és végleges megszabadulás.

A determináltság az indiai világképben a karma rendszerének terméke. A karma az okok és okozatok összefüggése, az a mód, ahogyan tetteink következményei visszahatnak a világra, másokra és végső soron magunkra is. Ha nem vagyunk tisztában tetteink következményeivel, akkor a kellemetlen visszahatásokat szenvedésként éljük meg.

A szenvedés oka a jóga nézőpontja szerint a tudatlanság (avidja). Ennek négy alapvető megjelenési formája van: az egónkkal való azonosulás, a vágy, a harag és a félelem. Ezek közös természete, hogy elménkben egyfajta szűrőként működnek, amely megszűri, eltorzítja az érkező ingereket, élményeket, mielőtt tudatossá válnának számunkra. Így a valóságról alkotott fogalmaink, valamint az ingerekre adott válaszaink helytelenek lesznek. Például ha a villamoson meglök minket valaki és ránk ripakodik, ezt személyes támadásként értékeljük, amelyre vissza kell vágnunk, sértéssel vagy akár tettlegességgel.

A jóga gyakorlatának célja fokozatosan felszámolni a tudatlanság különböző formáit és így megszabadulni a szenvedéstől. Ehhez a kulcs az elmében rejlik. A jóga valamennyi gyakorlata voltaképpen az elmével dolgozik, akkor is, ha látszólag fizikai gyakorlatokról van szó. Ennek az az oka, hogy az elmét közvetlenül nehéz "megfogni", könnyebb valamilyen konkrétabb tárggyal foglalkozni, mint a testünk vagy a légzésünk. De a cél mindig egy bizonyos elmebeli állapot, a jóga-állapot elérése és fenntartása. Ez egyfajta laza, nyugodt éberség, erőlködés nélküli, de rendkívül hatékony összpontosítás az "itt és most" pillanatára, teljes elmerülés abban, amivel éppen foglalkozunk.

Észrevehető, hogy a jóga-állapot leírásában semmiféle utalás nincs arra, hogy milyen tevékenységet is végzünk közben. És ez nem véletlen. Ez az állapot ugyanis gyakorlatilag bármilyen tevékenység gyakorlása közben elérhető és fenntartható. Élenjáró sportolók, művészek, tudósok éppúgy beszámoltak már erről, mint üzletemberek, gyári munkások. földművelők, utcai motorosbandák tagjai vagy rabok. A jóga egy sokszorosan kipróbált, mindenki által követhető és személyre szabható módszert kínál ennek az állapotnak az elérésére. Ha valaki szorgalmasan és helyes hozzáállással gyakorol, előbb-utóbb meg fogja tapasztalni a jóga-állapotot gyakorlás közben, majd a "mindennapi életben" is: a munkahelyén, vagy otthon, mosogatás közben. A végcél az, hogy egész életünkben, folyamatosan jóga-állapotban legyünk.

Ebben az állapotban képesek vagyunk az eseményeket reálisan felfogni, értékelni és rájuk a megfelelő módon reagálni. Például a fent idézett esetben átlátjuk, hogy a lökdösődő illető nem személyesen minket kívánt megsérteni, hiszen nem is ismer minket. Indulatai nem nekünk szólnak, csak valami miatt ebben a helyzetben adja ki őket magából. Lehet, hogy fáradt, és nem ura magának. De az is lehet, hogy mástól kapott sérelmeit adja ilyen módon tovább olyanoknak, akikkel kockázat nélkül durváskodhat. Képesek vagyunk felismerni, hogy ez az ember nem ura gondolatainak és cselekedeteinek, ezért okoz másoknak - de mindenekelőtt saját magának - szenvedést. Semmit sem segít, ha mi erre ösztönösen és ingerülten reagálunk, sőt inkább csak tovább ront a helyzeten. A helyes reakció tudatos módon, spontánul, az együttérzésünkből születik; mindig egyedi, a helyzettől és a szereplőktől függ. Ha tiszta fejjel mérjük fel az összes körülményt, képesek vagyunk kiválasztani és alkalmazni azt a megoldást, amely hosszú távon, mindenkinek a lehető legjobb. Ez lehet tapintatos, de határozott rendreutasítás, csendes visszavonulás, stb.

Megjegyzés: Csíkszentmihályi Mihály könyvében (3) ugyanerre az állapotra áramlat néven hivatkozik.

Astanga jóga

Az astanga jóga a hatha jóga egy erőteljes és dinamikus fajtája, amely gyakorlójával szemben komoly követelményeket támaszt, ugyanakkor személyes fejlődése előtt hatalmas lehetőségeket tár fel. Az astanga szó szanszkrit jelentése "nyolc ág". Ez az indiai bölcs, Patandzsáli nyolcas rendszerére utal, amelyben először foglalta össze írott formában a jóga gyakorlatát. Az astanga jóga ismertsége és népszerűsége az utóbbi évtizedekben rendkívül gyorsan nőtt Nyugaton, például az Egyesült Államokban (ahol Power Yoga néven is ismerik), Angliában és Finnországban is. Gyakorlói közé tartozik Madonna, Sharon Stone, Sting, és még sokan mások. Az astanga legnagyobb élő mestere a dél-indiai Mysore városában élő Sri K. Pattabhi Jois, aki még több mint 90 évesen is aktívan tanít.

A gyakorlat nyolc ága a következő:

• Jáma (erkölcsi szabályok)
• Nijáma (a lelki élet szabályai)
• Ászana (pozitúrák)
• Pránajáma (légzőgyakorlat)
• Pratjahára (az érzékek uralása)
• Dhárana (koncentráció)
• Djána (meditáció)
• Szamádhi (önmegvalósítás, tökéletes boldogság)

Az ágak között nincs szigorúan megszabott sorrend, talán helyesebb úgy elképzelni őket, mint egy virág szirmait, amelyek együtt alkotják a virágot. Hasonlóképpen a nyolc ág a gyakorlás során egymást erősíti, egyszerre fejlesztve minket különböző oldalainkról. A legtöbb ember számára azonban az ászanagyakorlatok kínálják a legkönnyebb és legnagyobb hasznot nyújtó megközelítést.

Jáma

Az erkölcsi szabályok ahhoz adnak útmutatót, hogyan viszonyuljunk magunkhoz, a többi emberhez, környezetünkhöz és a világhoz annak érdekében, hogy békében és harmóniában éljünk és ezt mások számára is elősegítsük. Ezek a következők:

• Ahimszá (erőszakmentesség)
• Szatja (igazmondás)
• Asztéja (nemlopás)
• Bramacsárja (a szélsőségektől való tartózkodás)
• Aparigraha (a mohóság kerülése)

Nijáma

Míg az első ág azt mutatja meg, hogyan viselkedjünk kifelé, a világ felé, a második ág szabályai a belső, lelki élethez adnak útmutatást. Ezek a következők:

• Saucsa (testi-lelki tisztaság)
• Szantosa (elégedettség)
• Tapasz (folyamatos figyelem, kitartás)
• Szvadhjája (önismeret)
• Ísvarapranidhána (lemondás tetteink gyümölcseiről)

Ászana

Az astanga jóga az ászanákat három (más beosztás szerint hat) sorozatba osztja. Minden sorozaton belül az ászanák pontos sorrendbe vannak rendezve, köztük átvezető mozdulatsorokkal (vinjásza). Így a gyakorlás folyamatosan, megállás nélkül zajlik, és ritmusát a légzés adja. Az alkalmazott légzéstechnika az údzsáji, avagy "diadalmas" légzés, amelynek jellegzetes sziszegő hangjáról minden astanga iskola könnyen felismerhető. Ez a hang segíti az elme összpontosítását, csakúgy, mint a dristi, a tekintet egy megadott pontra szegezése. A légzés másik szerepe, hogy hőt fejleszt a testben, amivel egyrészt hajlékonnyá teszi azt, másrészt a kiváló izzadtság a testszövetekben felhalmozódott méreg- és salakanyagokat is eltávolítja. A gyakorlás negyedik eleme az izomzár (szanszkritul bandha), amely bizonyos izomcsoportok folyamatos megfeszítését jelenti. Ezek megintcsak támogatják a helyes légzést, valamint segítik az energia áramlását a testben.

Az ászanagyakorlat végső célja testünket kellően egészségessé, erőssé és rugalmassá tenni ahhoz, hogy képesek legyünk hosszabb ideig mozdulatlanul ülni, amely a további gyakorlatok végzéséhez elengedhetetlen. Helyes végrehajtása azonban már kóstolót ad a légző-, koncentrációs és meditációs gyakorlatokból is.

Pránajáma

A szanszkrit prána szó jelentése "lélegzet" és "életenergia", pránajáma pedig "az életenergia feletti uralom". A jóga tanítása szerint e gyakorlatok segítségével képessé válunk összegyűjteni és irányítani testünkben az energiát. Emellett a légzésre való összpontosítás megtanulása egyben az elme feletti uralom következő lépcsőfoka.

Pratjahára

E gyakorlatok során a gyakorló megtanulja elméjéből kizárni a zavaró érzéki ingereket és gondolatokat, és ezzel a koncentráció következő fokára lép.

Dárana

E gyakorlatok célja a koncentráció továbbfejlesztése, a figyelem teljes összpontosítása egy tárgyra, például egy virágra, egy gyertya lángjára, a légzésre stb.

Djána

A meditáció az előző két gyakorlat összegzése, amely az elme feletti teljes uralmat és a gondolatok kiküszöbölését hozza magával.

Szamádhi

Ha a gyakorló képessé válik folyamatosan fenntartani a teljes összpontosítás, a meditáció állapotát, eljut a végső célhoz, amely túl van leírásokon és magyarázatokon.

További források

Ezeken az oldalakon hely- és időhiány miatt a témának csak a felszínét karcoltam meg. Mélyebb ismeretekért a következő olvasmányokat ajánlom:

1. Dr. Weninger Antal: Az idő partján
2. Dr. Georg Feuerstein: Yoga tradíció I-II.
3. Csíkszentmihályi Mihály: Flow - Az áramlat: a tökéletes élmény pszichológiája
4. Sri K. Pattabhi Jois: Yoga Mala
5. John Scott: Ashtanga Yoga
6. T. K. V. Desikachar: The Heart of Yoga

Astanga órák az Anahitában