Blog

A királyi jóga–a jóga filozófiája- előadás és beszélgetéssorozat – 2017. szeptember 29.

2017. szeptember 29., 19:00–20:30

A királyi jóga – a jóga filozófiája - előadás és beszélgetéssorozat
Nagy József jógaoktató programsorozata

Minden hónap utolsó péntekén, 19 órától.

Időpontok:

2017. szeptember 29.
2017. október 27.
2017. november 24.
2017. december 29.

2018. január 26.
2018. február 23.
2018. március 30.

Első alkalom: szeptember 29. péntek 19 óra (utolsó alkalom 2018. márciusában lesz)

Részvételi díj: 2700 Ft

Regisztráció szükséges: Jobb oldalon a Jelentkezési Lapon vagy a kissvabjoga@gmail.com email címen.

Az Astanga jóga (nyolcfokú) irányzatot rádzsa-, vagy királyi jógának is nevezik, mert a védikus írások (főként az upanisadok) jógával foglalkozó részeinek technikai leírásait rendszerbe foglalva jól értelmezhető képet nyújt a jóga teljes folyamatáról. Ezt a többezer éve létező tudást Patandzsali foglalta össze és ez került később a jóga alapművébe, a Jóga-szútrába. Ez a jógaút folyamatként alapelveket tisztáz, irányelveket és módszereket ad a jógát gyakorlóknak, minden törekvőnek. Nyolcfokú jógának azért nevezik, mert egy nyolc lépcsőfokból, szintből álló rendszert tartalmaz, ez az a „jóga-létra”, amint halad a jógi, annak érdekében, hogy elérje a samadhi állapotot, a megszabadulást. A nyolcfokú vagy királyi jóga elméleti hátterének ismerete elengedhetetlen annak számára, aki valójában jógázik, akit érdekel ez a hagyomány.
Programsorozatunkban lépcsőfokról lépcsőfokra haladunk, minden hónap utolsó péntekén megvizsgálunk egy részt. Az úton Nagy József jógaoktató lesz a vezetőnk, aki egyébként az Anahita Jógaközpont, novemberben induló oktatóképzés vezető oktatója. Nagy tapasztalatú oktató, több, mint húsz éve képez oktatókat, de oktatott a Vakok Intézetében is. A Magyar Jógaoktatók Szövetsége alapító tagja.

Aki szeretne elmélyedni a jóga filozófiájában annak a programsorozat jelentősen segíthet, hogy megértse a jóga teljes filozófiáját. Nagy József számos gyakorlati, hétköznapi példával illusztrálva mutatja be nekünk a jóga lényegét, illetve azt, hogy hogyan tud a jóga nekünk a hétköznapokban segíteni. Az előadások után kérdések feltételére is lesz lehetőség.

Az Astanga-jóga nyolc lépcsőfoka
Patandzsali a Jóga-szútra című rendszerező művében a jóga folyamatának nyolc részét ismerteti. Ezek a szintek, mint lépcsőfokok egymásra épülnek, s egymás után segítik a gyakorlót a végső cél elérésében. Ezen haladunk végig a különböző alkalmakkor. A workshopok külön is látogathatók, ugyan fontos az előző heti téma, de önállóan is megérthetők.

1. Szeptember 29. péntek 19 óra JÁMÁK erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek:
Ugyan a jámák, és a következő alkalommal tematizált nijámák szorosan összefüggnek, mi mégis a téma tömörsége miatt külön tárgyaljuk ezeket. Ezen a pénteken hallhattok egy összefoglalót is a jógáról és, hogy mi várható a workshop-sorozaton.

1. Erőszakmentesség (ahimszá)
2. Az igazsághoz való hűség (szatja)
3. A lopástól való tartózkodás (asztéja)
4. Önkontroll (brahmacsárja)
5. Elengedés (aparigraha)

2. Október 27. péntek 19 óra NIJÁMÁK: AZ EMBER magatartására vonatkozó szabályok
1. Tisztaság (szaucsa)
2. Megelégedettség (szantósa)
3. Lemondás (tapasz)
4. Tanulmányozás (szvádhjája)
5. A tettek és az akarat a Legfelsőbb Lénynek, Isten akaratának való alárendelése (Ishvara pranidhána).

3. November 24. péntek 19 óra ÁSZANÁK: Jógagyakorlatok, jógapózok: olyan fizikai gyakorlatok, amelyek testi és mentális egyensúlyt adnak a gyakorló jógi számára. Ezek a pózok nem tornagyakorlatok, hanem inkább kitartott testhelyzetek, amelyek révén az ember megtanulhat uralkodni a test és annak folyamatai felett. Az ászanák csökkentik a fáradtságot, megnyugtatják az idegeket és fegyelmezettségre szoktatják a tudatot. Ezt a lépcsőfokot szoktuk legtöbbet a mai világban a jógastúdiókban gyakorolni.

4. December 29. péntek 19 óra PRÁNÁJÁMA: A légzés szabályozása, melynek fő célja az úgynevezett életerő (prána) testben való áramlásának irányítása. A különböző fizikai gyakorlatok elvégzése során a jógi megértheti a finomabb szinteket is, amelybe a prána is tartozik. Amikor ez megtörténik, a jógagyakorló saját testében tudatosan befolyásolhatja ennek állapotát. A prána szó az életenergiának az első egységét jelöli, amely életet ad minden olyan energiának, amely a fizikai és mentális folyamatokban részt vesz. Így a prána az, amely közvetlenül fenntartja és aktivizálja a testet és az elmét. Valójában kapcsolatot tart fenn a látható anyagi test és a finom fizikai, mentális test között. A levegő a hordozója.

5. Január 26. péntek 19 óra PRATJÁHÁRA: Az érzékek visszavonása és befelé irányítása
A külső, anyagi tevékenységek során az elme kapcsolatba lép a környezetünk érzéktárgyaival, az öt érzékszervi működésen, a halláson, a látáson, az érintésen, az ízlelésen és a szagláson keresztül. Az érzékek visszavonása egy olyan technika, amely által a tanítvány elsajátíthatja azt a képességet, hogy erőnek erejével visszavonja figyelmét a bensőjébe, s az önvalóra összpontosítva elméjét visszafogja, lecsendítse. Az érzékek és az elme visszavonása valójában ezek szétszórt erejének összegyűjtése, amely után természetes módon következik be a koncentráció.

6. Február 23. péntek 19 óra DHÁRANA: A koncentráció gyakorlásához az ember az elméjét minden irányból visszavonja, s erejét a további befelé vezető utazásra összpontosítja. Hogy ezt lehetővé tegye a jógi segítségül hív egy megfelelő koncentrációs tárgyat, mint például mantrát (az elme megtisztítását szolgáló szanszkrit ima), egy formát vagy egy csakrát. E koncentrációnak a folyamata Patandzsali szerint belső folyamat, amely az elmében történik, s amely akaratlagosan irányított.

7. Március 30. péntek 19 óra DHJÁNA: A meditáció a koncentrációnak egy fejlettebb állapota, amelyben egyetlen koncentrációs tárgyra való összpontosítás árad megszakítás nélkül. Ebben az állapotban az elme teljesen egy pontra rögzül, s így lehetősége nyílik arra, hogy megközelítse a Felsőlelket. A meditáció sima, szakadatlan folyamatában nyilvánulnak meg azok a misztikus természetfeletti képességek (sziddhik), amelyek a jóga megfelelően gyakorolt folyamatának velejárói.

8. Ugyanezen alkalommal tárgyaljuk a 8. lépcsőfokot is, amely a SZAMÁDHI. A jóga utolsó foka a lelki elmerülés,a megszabadulás, a beteljesülés„az az állapot, amelyben minden kérdésre választ kapsz”. A jógahagyományok hangtalan hangnak, a csend vagy a boldogság és béke legfelsőbb állapotának nevezik, amelyben a lélek tisztán látja és aktívan éli lelki azonosságát, formáját (szvarúpa).